Iskolatörténet


A tihanyi iskola története

Az egykori iskola épülete 

Tihanyban az iskola és tanítói lakás megépítése Reyser apát 1703-i rendelete alapján indult meg. Ez a rendelkezés 1703. május 21-én kelt, melyet Reyser apát a ?tihanyi községnek megtartandó punetumai?-ban adott ki:

?Ne az ô fiaik barom módom neveltessenek fel, úgy, hogy jövendô idôben olvasó, avagy írástudó egy is alig találtassék, azért is a gyerekeiket oskolába küldjék, kiket vagy a mostani, avagy más oskolamester fog tanítani, miért is az iskolaházat megcsinálják, megcsinálván meg is tartsák, melyben taníttattassanak.? E rendelkezés történelmi bizonyíték arra, hogy az apát gondoskodott a lakosság iskolai taníttatásáról. Sôt, azt kívánta elérni már a 18. században, hogy egyetlenegy analfabéta se legyen közöttük. Az iratot, mely e rendelkezést ôrzi, a pannonhalmi levéltárban ôrzik a tihanyi apátság aktái között, a 3. köteg 2. száma alatt.

 

Az 1787-i leltár szerint az iskola megépítése a községbeliek hozzájárulásával ugyan, de teljesen az apátság költségén történt, bár az 1778-i egyházlátogatás jegyzôkönyve szerint a község dolga lett volna! Az iskola épülete a templom alatt, a poros, köves fô utcán helyezkedett el. Mellette volt a tanító lakása, majd tovább a ?központban? a községháza kapott helyet. Az elsôépület két szobából, konyhából, kamrából állt. Az évek során folyamatosan fejlesztették, bôvítették az iskola épületét, korszer?sítették a felszereltségét.

1942. május 21-én az állami iskola-felügyelô a következôket írja az ellenôrzés alkalmával felvett jegyzôkönyv 1. pontjában: ?Az iskolafenntartó példás gonddal ôrködik az iskolaépület felett, s azt Tihany látogatottságára való tekintettel kifogástalan állapotban tartja. Az iskola mintaszer? felszereléséért teljes elismerés illeti az iskolaszék elnökét, aki Tihanyra, a leendô nemzeti parkra vonatkozó ásvány-, növény- és állatjellegzetességeket nagy számban gy?jtötte be az iskolának, általa a folyosón jó elhelyezést kaptak. De találunk kísérleti felszerelést, nagyszámú levelezôlap-csoportot. János vitéz jeleneteit látjuk a falakon, és az utóbbit fontosságában külön méltatni kell, mert ezeken az ízig-vérig magyar világot látjuk az elemi iskolában megjelenni a régi, általánosan használt, fôleg német típusú képek helyett. Az iskolának van rádiója, vetítôgépe.?

 

A tanítók jövedelme az évek során változott. Papíron, hivatalosan le van írva, hogy mennyit kellett kapniuk, de a természetbeni juttatást nem mindig tudták behajtani sem Tihanyban, sem máshol, mert a nép szegényesen élt. A pénzbeli juttatás beszedése még nehezebben mehetett, mivel Tihany lényegében halászfalu volt. Mellette szôlôt m?veltek, és megtermeltek otthon minden szükségeset. Nemigen kereskedtek, nem volt szükségük pénzre. A tanítót sokszor megkínálták étellel, behívták ebédelni. Mindenki azt adott neki, amije éppen volt. Egy kis lisztet, vagy épp süteményt, vagy bort, ... .

 

Az iskola épületét többször is toldozták, javítgatták, alakítgatták. Nagyobb átépítésre akkor került sor, amikor a 3 tanteremhez még egyet csatoltak és kialakították az angol WC-ket, de végül is a 4 tanteremre bôvített iskola kicsinek bizonyult a 8 osztály fenntartásához. Míg az iskolát építgették, szükségtantermeket kellett kijelölni. A diákok a M?velodési ház nagytermében, a pártházban és a községi kocsma épületében tanultak. Az elsô megoldást a mai óvoda épületében kialakított 2 tanterem jelentette, ahová a diákok délelôtt ? délután felváltva jártak tanulni. Majd bôvítették az óvoda épületét is. Mellé még egy tantermetépítettek, melyben délelôtt tanítás folyt, délután pedig a napközi teendôit látta el. Akkoriban a tihanyi iskola a balatonfüredi járáshoz tartozott. Évekig folyt így a tanítás különösebb gond nélkül. Gondot csak a tornaterem hiánya, és a szétszórt osztályok jelentettek. Ezen a kérdésen csak egy egységes, új iskola segíthetett volna, de csak körzeti iskolát lehetett építeni. Végül is rászánta magát a falu egy újabb, nagyobb iskola építésére. A helyét a Belsô-tó partja mellett jelölték ki. Tihany körzeti általános iskola lett. Körzetei: Aszófô, Örvényes, Udvari és Akali, ahonnét a tanulók diákbusszal járnak be. Az új iskolát 1979. április 1-én avatták fel, melyben sokak örömére a már régóta hiányolt tornaterem is helyet kapott. Az iskola 1997-ben felvette híres írónk, Illyés Gyula nevét, majd zenetagozatos általános iskola lett. A tihanyi diákok máig ebben az épületben tanulnak. (Részlet: Farkas Éva szakdolgozatából)

2012. szeptembere óta az intézmény a korábbi önkormányzati fenntartásból a Tihanyi Bencés Apátság fenntartásába került, így egyházi iskolaként működik tovább. Az iskola neve Bencés Apátság Illyés Gyula Általános és Alapfokú Művészeti Iskolája

 A mai iskola